Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Az ima ereje

2011.04.15

Charles Haddon Spurgeon igehirdetéseiből valók:


- Amilyen igaz, hogy elektromos úton hírt adhatunk egyik kontinensről a másikra, amilyen igaz, hogy az égitesteket a vonzóerő törvénye uralja, olyan igaz az is, hogy az ima titokzatos, de valóságos erő.
- Az imának olyan nagy az ereje, hogy képes azt a kart megmozdítani, mely a világmindenséget mozgásba hozta.
- Az ima felövezi Isten vitézeinek derekát, hogy acélozott inakkal és bátor elszántsággal indulhassanak harcba.
- Az ima a hívő gyermek gügyögése, a küzdő hithős diadalkiáltása és a haldokló szent hattyúdala.
- Az ima kulcsával kinyílik a menny tornáca és bezárul a pokol kapuja. Az ima a hit lehelete.
- Az ima hasonlít Mózes felemelt karjához, mely nagyobb kárt tett az ellenséges Amáliákban, mint Józsué kardja.
- A vámszedő fohásza Istenem, légy irgalmas hozzám bűnöshöz csodálatos ima. Valaki szent sürgönynek nevezte, és valóban, ez a könyörgés annyira szabatos, tömör és mentes a felesleges szótól, hogy bízvást annak mondhatjuk.

- Az imának a súlya számít, nem a hossza. Némely ima olyan hosszú, hogy szinte megfullad a szavak takarója alatt. Az imánk elég hosszú, ha Isten trónjához felér; ha nem ér odáig, az sem használ, ha órákig tart.
- Sokan azt mondják, hogy bármikor lehet imádkozni. Tudom, hogy lehet, de attól tartok, hogy az, aki nem imádkozik rendszeresen, nagyon ritkán imádkozik.
- Nem lehet túl gyakran imádkozni. A hivő szívnek annyira természetévé válik az imádkozás, mint a mágnestűnek a tulajdonsága, hogy észak felé vonzódik.
- A fa nem hullatja gyümölcsét mindig az első rázásra. Rázd az isteni ígéretek fáját, míg a meghallgatás gyümölcse az öledbe nem hullik.
- Aki másokért imádkozik, Krisztussal együtt ténykedik, mert ő is esedezik másokért a mennyei Atyánál.
Kedves testvérem, barátom. Kívánom, hogy - e gondolatok segítsenek végignézni imaéletedet. Ha úgy látod, hogy szükséges rajta változtatnod ne késlekedj, hanem azonnal tedd meg. Ha imaéleted Isten akarata szerint éled, akkor ez számodra áldások forrásává lesz.

 

Imádkozunk, de ...
- Mi ébredésért imádkozunk - mondta egy őszinte lelkületű istenfélő asszony - de talán nem várjuk gyermeki hittel.
Mások is imádkoznak, de vajon ki várja komolyan az ébredést? Aki kételkedik.... ne gondolja... hogy bármit is kaphat az Úrtól, viszont: nagy hatása van az igaz ember buzgó könyörgésének.
Fontos ma feltennünk a kérdést, hogy mi egyáltalán elkezdtünk-e már hittel imádkozni az ébredésért, vagy csak beszélünk ennek szükségességéről. És ha elkezdtük már az imádkozást, akkor igaz, őszinte hittel tesszük-e?
Te mire építesz?
Egy híres igehirdető egyszer az imádságról beszélt. Többek között ezeket mondta: - Ha a pénzben látjuk nehézségeink megoldását, a pénztől elvárható eredményekhez jutunk. Ha a szervezettségre alapozunk, megkapjuk azt, amit a szervezettség nyújthat. Ha a képzettségben bízunk, a képzettség is megadja, ami tőle elvárható. Ha az ékesszólásra építünk, az is megadja a tőle telhetőt. Nem akarom lekicsinyíteni ezeknek a tényezőknek a jelentőségét, mert mindegyik jó a maga nemében és a maga helyén, de ha az imára alapozunk, akkor azt kapjuk meg, amit Isten adhat!
Az, hogy az ébredés még mindig várat magára, nagyrészt annak köszönhető, hogy az emberek az odaszánt imaéletet kihagyva, más módszerekkel akarták elérni az ébredést. Sok mindent megtapasztaltunk már, de az ébredést csak akkor fogjuk átélni, ha az Isten szerinti úton közeledünk felé. Ez az út pedig az odaszánt, magunkat és másokat is meggazdagító imaélet.


Győzött a Galileai

Julianus, aki római császár volt Kr. u. 360 - tól 363 - ig., rendeletbe foglalta, hogy a keresztyénséget törvényen kívül kell helyezni, és igyekezett azt elpusztítani. Egy idős keresztyén mellett elhaladva egy napon Julianus így szólt:
- Hol van most a ti Krisztusotok?
Az idős ember ezt válaszolta:
- Készíti a koporsót a római birodalomnak.
Végül a haldokló Julianus felkiáltott:
- Ó, Galileai, győztél!


DAL A BIBLIÁRÓL

Hol nincs a polcon Biblia,
üres, kietlen ott a ház;
Könnyen bejut Sátán oda,
S az Úr Jézus ott nem tanyáz.
Azért hát ember, bárki légy,
Egy-két filléred kerül:
Egy Bibliát sietve végy
Az ördög ellen fegyverül.
Nyisd azt föl minden reggelen.
Csüggj hittel mindenik szaván.
Merülj belé figyelmesen,
Olvasd, kutasd nap-éjszakán.
E könyv erőt ad és vigaszt,
S ne bánd, ha int, ha néha bánt,
Pajzs gyanánt használjad azt
Örömben, búban egyaránt.
Szeresd e könyvet, s úgy tekintsd
Mint földi élted támaszát,
Amely ha sírodig kísért,
Számodra nyit új, jobb hazát.

(Luther Márton)